Végre! Nekem is sikerült, igazán! Úgy, hogy az elejétől a végéig én csináltam! J
Nem tudom, ki hogy van vele, de én gyermekkoromban amikor vmi amerikai filmet néztem és reggeliztek, akkor teljesen oda voltam az aranyló korongokért. Ráadásul ezt a csoda izét ugyan úgy ették lekvárral (borostyán színű juharsziruppal, el sem tudtam képzelni milyen lehet az ízed, de nyilván csodás és ragadósJ), mint sült baconnel és rántottával. Nálunk a családban apu a palacsinta sütő, de szerinte a palacsinta az a palacsinta, már mint a magyar. Én próbálkoztam 1x-2x, de sosem volt olyan. A nagymamám édes palacsintája hasonlított rá egy picit, mert annak a tésztája is vastagabb volt, de azért az sem volt az igazi. Igazából ezt akkor még csak sejtettem, de most már tudom is. J Szépen lassan lemondtam róla, és hozzá szoktam a gondolathoz, hogy sosem érezhetem az ízét a számban. Aztán beköltöztem a lakásomba, a szomszédos utcában van egy New York pizzéria. Az ebéd menüjükhöz nem csak sali hanem desszert is jár. Néha amerikai palacsinta. J Úgy hogy rádöbbentem, hogy az aranyló korongok valóban mennyeiek, főleg borostyán színű juharsziruppal meglocsolva!
A Hugom ismeri a titkot. Múltkor olyan amerikai reggelit rittyentett nekem, hogy hűűha! Amerikai palacsinta szilva lekvárral (nem volt juharszirup) rántottával és sült baconnel. Most is összefutott a nyál a számba. A bekevert palacsinta tésztából maradt egy kevés, és oda adta nekem, hogy süssem ki magamnak majd vacsira. Az üveg mellé kaptam még 1-2 jó tanácsot is. És láss csodát, sikerült! Ezután nem volt megállás. Emlékeztem, hogy láttam egyszer Nigella műsorában egy „instant” receptet, megkeresetem a neten, és elkészítettem. Az utolsó darabot épp most ette meg anyu J
A lényege, hogy mivel a száraz részét előre bekeverjük ezért akár este 11kor is neki lehet állni. Sőt, ha nem hajnali 5.45kor kellene elindulnom, akkor tuti reggel is kipróbálnám J
Most már jöjjön a lényeg: 60 dkg lisztet, 5 gramm sütőport, 2 tk szódabikarbónát, 1 tk sót, 5 dkg cukrot (lehet az 10 is, de több ne, mert így még jó a baconhez is J ) keverünk össze jó alaposan, majd jól záródó üvegben (az enyém szép csatos) elraktározzuk.
(Tudom, hogy gáz, de nekem nincs mérlegem, úgy a dkg-okat jól átváltottam evőkanalakra.
Szóval 30 púpozott ek, 1/2cs sütőpor, 2tk szódabikarbóna, 1tk só, 2,5-5ek cukor.)
Ezután már csak annyi a dolgunk, hogy egy magas falu edénybe beleöntünk ebből egy csészényit, majd hozzáütünk 1tojást, 1bögre tejet, 1ek olvasztott vajat vagy olajat, ha édeset szeretnénk akkor még 1kanál cukrot, vagy 1tasak vaníliás cukrot, majd robotgéppel összedolgozzuk.
Felmelegítünk egy lapos serpenyőt, majd párcsepp olajat csepegtetünk a közepébe, melyet szétoszlatunk (tudom, az összes recept száraz serpenyőt ír, de igazi tapadásmentes serpenyő nélkül inkább ne. Viszont figyeljünk arra is oda, hogy ne legyen sok az olaj, mert akkor felszívja a tészta és nem is úgy sül meg ahogy kell!), fontos, hogy a tűzhelyet vegyük vissza takarékra, (az én csudi-szupi kerámia lapos tűzhelyemen 2-3fokozat a jó, azaz amikor már nagyon langyos akkor fel 3ra, aztán vissza, hogy meg ne égjen) nagyjából fél merőkanál egy adag. Amikor a tetején megjelennek a buborékok azután egy picivel kell megfordítani.
És most jön a jól megérdemelt jutalom, az evés. Borostyán színű sziruppal, szilva lekvárral, vanília sodóval, csoki öntettel, fahéjas cukorral, friss gyümölccsel, tejszínhabbal, ja és persze backonnel, rántottával, tükörtojással, fűszerjajjal és minden jóval J
Ui: Múltkor egy jól sikerült buli után, nálam aludtak páran. Reggel csöppet másnaposan azon agyaltam, hogy mi legyen a reggeli, ami egyszerű, nagyszerű és többen is jól laknak tőle… Nagyjából 3perc alatt bekevertem a tésztát, és újabb 3perc múlva már mindenki ehette is az első adag palacsintáját J